UZONY

UZONY (1963) Debrecenben élő kortárs festőművész. A Debreceni Egyetemen szerzett diplomát 1988-ban. Művészettörténetet Bényi Árpádtól, festészeti technikát Kapcsa Jánostól és Gilbert Lupfer francia festőművésztől tanult. Kezdetben főleg tájképeket, portrékat és utcarészleteket festett.
Több mint harminc kiállítása volt Magyarországon és külföldön egyaránt. Alkotásait megtalálhatjuk magángyűjteményekben Japántól az USA-ig, hazai és külföldi galériákban úgy, mint Saatchi Art Los Angeles, Galerie Monod Paris, Galerie d’Art KAZoArt Paris, Galerie Sonia MONTI Paris. 

2017-ben új fejezet kezdődött művészi pályafutásában, amikor meghívást kapott a Párizsi Szalon kiállítására, ahol az „Elemek átalakulása” című munkájával megnyerte a zsűri különdíját, a Prix.A.Guillemet-Delaistre díjat. A Párizsi Szalon egy évvel később a 2018. évi kiállítására ismét meghívta a művészt. Még ugyanebben az évben megkapta „Az év művésze” díjat Debrecenben. Ugyancsak 2018 nyarán sikeresen szerepelt a Pintér Aukciósház árverésén, a „Hét szín mozog itt és hang-özön” című alkotásával, mely eseménynek a Balatonfüredi Vaszary villa adott teret. A művészről és festészetéről a Cde l’ art francia művészeti magazin 2019 őszén cikket jelentetett meg.

UZONY absztraktjai expresszív lélekaktok: „ UZONY olyan képi struktúrát épít fel melynek archetípusai kimutathatók a természetben. Festményei rendelkeznek bizonyos térbeliséggel és plaszticitással is. Képeire jellemző az esetlegesség és a kiszámítottság, a tér és sík találkozása, ennél fogva olyan asszociációt kelthetnek a nézőben, hogy amit lát az nem más, mint mikroszkopikus képek felnagyítása, vagy valami ahhoz hasonló, a mikro-faunától egészen a makrokozmoszig.”(Vitéz Ferenc költő, újságíró).

A zen: a teljességgel való egység megtapasztalása

A zen ihlete és Ekchart Tolle hatására született a zen-sorozat.  “A forma üresség, az üresség forma. Minden, amit érzékelünk, csak forma, amelynek nincs több köze a valósághoz, mint egy fa rajzának magához a fához. A képen egy fát látunk, ám az valójában nem fa, hanem önálló létezés nélküli forma. Aki belép a semminek ebbe a terébe, ráébred önnön valódi lényére, és ezzel megtapasztalja az időtlen létezést.”

Alkotásai